Bármennyire is szereti az ember lánya az irodalmat, egy első interjú mindig nagyon nehéz, izgalommal teli. Jót kérdezek-e, nem fogok-e felsülni?
Így érkeztem meg két hete Budára, a Bambiba.
Ajánljuk
Előzetes ismeretem annyi volt Czinki Ferencről, hogy megnéztem a facebook oldalát, a blogját, és a könyve oldalát. Szavakat jegyeztem föl, ha kérdezni kell, hát kérdezni fogom.
Mit sejtettem? Tehetséges, lelkes, értelmes fiú, tele életörömmel. Nem kellett csalódnom. Innen indultunk.
Minden első találkozás nehéz. Két idegen ül egymással szemben egy asztalnál, egy közös kedvenc helyen.
Czinki Ferenc azt adta, amit feltételeztem. Ő maga az életöröm, a tenni vágyás. Nemcsak beszél róla, teszi is, évek óta.
Ez nem klasszikus interjú, csak egy igen szubjektív emberportré.
Adott egy fiatalember, Székesfehérváron él, az az otthona, ott nőtt fel, vannak állandói, méretre szabottak, kerttel, múlttal, jelennel, barátokkal.
„Egy kisfiú indul lefelé a cseresznyefa ágai között, minden ágat, tehát minden mozdulatot ismer, ezerkilencszáznyolcvannyolcat írunk, halad lefelé, egyik láb a másik, egyik kéz a másik után, eléri az utolsó, hosszú vízszintes ágat, fölpillant, csimpaszkodik, nekilódul, ezerkilencszáznyolcvannyolcat írunk, és arcra jókorát zuhan.”
Hajdan állandója volt a hosszúkávé, a hosszúlépés és a franciakrémes.
Büszkesége, hogy egy képtárat többed magával újra élettel, eseményekkel töltött meg. Ma is virágzik.
Nemcsak irodalommal, hanem zenével is foglalkozik, sőt a képek, fotók mindezekkel egyenrangúak. Ebben is vannak társai.
Aktív szervező, a székek kipakolásától, egészen az elbúcsúzásig. One man show, de nemesen.
Mindeközben figyel, nézelődik. Kocsmákban üldögél. (ld. Egy kocsma város c. könyve, különös használati tárgy lett).
„Egy kocsma város az tágas és rejtélyes, tele van furcsasággal, de otthonos és valahogy kézzelfogható.”
Utazik is, időről időre, nem siet. Van egy képe, kinéz egy vonat ablakán. Keressétek meg.
Magyar az anyanyelve, ezer szállal kötődik hozzá, pont mint te vagy én. Közben jön, megy, éppen ott van, határokon innen és és túl, ahol lennie kell. Várják. Megy.
Nem költő, prózaíró, az írásai olyanok, hogy te is otthon érezheted magad bennük. Ez manapság ritka kincs.
Tudja, hol a határ az elbeszélő és az író személye között, ha figyel az olvasó, rátalál erre is.
Párhuzamosan fut egymás mellett a szöveg és a kép. Nem magányos hős, csapatjátékos.
Fontos értékei: a bizalom, az egyenrangúság és az alkotómunka.
Szeret adni és kapni.
Tény, hogy elbűvölt az életöröme. Honnan is van ez?
Egyszerű a válasza.
Azt csinálja, amit akar, és a megoldás, a megváltás lehetősége ott van mindennek a végén.
Vannak kerülők, akadályok.
De hamar fel lehet kelni újra.
Örülök, hogy megismerhettem.
Budapest, 2015. április 15., Bambi
A novellához tartozó 3 fotót, valamint Czinki Ferenc színes portréképét Oláh Gergely Máté készítette. Czinki Ferenc színes portréképét Anna Dudzińska készítette.
