A normális ember – Péntek Orsolya Hamvas Béláról

Noha huszonöt év alatt volt időm belemélyedni Hamvas Béla életművébe, és publikáltam is néhány szöveget Hamvasról, akinek nagyon sokat köszönhetek, egy ideje elriaszt ettől az életművet hajmeresztő módon félreértelmező, Hamvast valamiféle gurunak beállító, önmagukat Hamvas-szakértőnek kinevezők hada. Úgy tűnik, ebben az országban mindenki ért Hamvashoz, csakúgy, mint a közgazdasághoz, a focihoz és a politikához. Magam azt hiszem, úgy húsz év elmélyedés szükséges, na nem Hamvasban, hanem az általa felsorolt hagyományok közül legalább kettőben, hogy róla valaki beszélni merjen…

Miért üvöltesz?

Az első – virtuális – pofon azért csattant el, mert Tóth Krisztina be akarja tiltatni Jókait és ki akarja vetetni a kötelező olvasmányok közül. És/vagy mert olyasmit kér számon egy 19. századi írón visszamenőlegesen, amit nem lehet rajta számonkérni, ti a „genderideológiát”, a „feminista olvasatot” és a „modern nőképet”. És/vagy nem szereti eléggé a hazáját/a magyar irodalmat/a magyar gyerekeket. Nem ért hozzá, „buta”, „nő” etc.
Holott…