Az utolsó dedikáció
Elállt az eső, az árusok kiszabadítják könyveiket a nejlonok alól. Néhány vízcseppet maszatolok szét egy versesköteten, mintha a keménytáblán kiszökő könnyeket törölném le. Jóval előbb kellett volna ideérnem, biztosan lekéstem őt. A kiadó kisasztalánál nem ül senki, bár a műanyag pohárban otthagyott kávé amúgy sem vallana rá. Lehet, hogy nem tudott eljönni? Csalódottan kerülgetem a tócsákat, földön-égen felhők. – egy olvasó írása az író emlékezetére a DRÓTon.