Tillmann J. A.: Alattam Attika - Anzix az athéni alkonyatból
...a hátam mögött Európa, alattam Attika, / előttem a thalassza. - Tillmann J. A. verses anzixa Athénból.
Másként megy le itt a Nap. Más magasból más mélybe.
Talán is ezért mélyebb az éjszaka. Leér egészen a Hádeszbe.
Ezért is olyan nagy itt a jövés-menés, le- és felfele.
A kopár hegyek és a határtalan tenger állandó kontrasztja.
Időközben beépült közéjük a konkrét beton konstruktivizmusa.
Szerte szét és fölfele; hét emeleten torlódik az élet kétszáz négyzetkilométeren.
De az archeo mauzóleumában egyedül nézhettem a múltat.
Belépve szétrebbentek az őrök, hogy elfoglalják megfigyelőállásaikat:
holt görögök és rossz arcú római imperátorok márványmásai között.
Majd menekvés mélyvasúttal Pireusz útjainak péntek délutáni poklából.
Fellélegzés a jónevű Evangeliszmosz megállónál, a felszínen.
Aztán föl a tetőteraszra; a hátam mögött Európa, alattam Attika,
előttem a thalassza.
