Szülők és gyermekek – eltérő szükségletek…

Gyermekneveléssel foglalkozó könyveket bemutató sorozatom első darabja egy fontos alapmű, amely mégsem szerepel a témakör toplistás könyvei közt, jóllehet hatodik kiadását éli meg magyarul. 

Haim Ginott eredetileg 1965-ben, New Yorkban megjelent Szülők és gyermekek című könyvét gyerekekkel és szülőkkel dolgozó pszichológusként gyakran ajánlom a szülőknek. 

Miért? 

Haim Ginott könyve messzemenőkig gyermekközpontú – abban segíti a szülőket, hogy ezt a szemléletet elsajátíthassák, észrevegyék a gyermeket és annak érzelmeit, vágyait, kiszolgáltatottságukat. Útmutatást ad a megfelelő és a kerülendő válaszokról; fontos hétköznapi (konfliktus) helyzeteket világít meg más oldalról. Gyermeknevelést segítő foglalkozásaimhoz, a Szelíd Szülő Szeminárium témáihoz ebből a könyvből választottam a legtöbb idézetet, annyira lényegretörőek. 

Például: „A halak úsznak, a madarak repülnek, és az emberek éreznek.”

vagy

A veréssel a legfőbb baj az, hogy a frusztráció legyőzésének nemkívánatos módszerére tanítja a gyereket.

Hogyan beszélgessünk a gyerekekkel, hogyan dícsérjük és bíráljunk, hogyan nem érdemes reagálni, (mert kudarcra vezet), hogyan és mit korlátozzunk,

mit jelent az engedékenység és mit jelent a fegyelem? 

Külön fejezetek tárgyalják, hogy mitől szoronghat egy kisgyerek és mikor érdemes pszichológushoz fordulni vele, illetve milyen esetekben szorul a szülő pszichológiai segítségre. Két külön részben kerül szóba a testvérféltékenység témája és a szexuális nevelés kérdése, amelyek szintén megkerülhetetlen témák. 

Ebből a vázlatos áttekintésből illetve a könyvből két gondolatot szeretnék kiemelni. 

Az egyik a megértés, ill megértettség fontossága. Leegyszerűsítve, ez pont az ellenkezője annak, amit olyan sokszor hallani, hogy „ne hisztizz”, „ne bőgj”… A gyerekek kis túlzással csak érzelmekből állnak; vágyak, akaratok, örömök és bánatok. Ginott így írja:

A gyerekek érzéseit mindig komolyan kell venni, akkor is, ha a helyzet maga nem túlságosan komoly.

A megértettség és elfogadottság gyógyít, megnyugtat, összeköt azzal, aki megért és összeköt önmagammal, hogy jogom van így érezni. A megértettség a létezésem és az önbecsülésem alapja is.

Hogyan lehet megértő a szülő? Odafordulással, leguggolással, bólogatással, hümmögéssel, az érzelem megnevezésével...

Például látom, hogy szomorú/dühös vagy… a szerző szavaival: „Sokkal fontosabb a gyereknek, hogy tudja mit érez, mint, mint hogy tudja, miért érzi azt.” (Kiemelés a szerzőtől) 

A másik témakör a testvérféltékenység, amit Ginott szerint célravezetőbb volna úgy fogalmazni inkább, hogy testvér-rivalizáció, mert voltaképp erről van szó. A testvérek az anya/apa szeretetéért, figyelméért versengenek. Ennek a résznek az egyik legfontosabb megállapítása, hogy

minden esetben VAN féltékenység, ez nem elkerülhető, de csökkenthető.

A fejezet több praktikát is megfogalmaz, amelyek közül a legfontosabb a negatív érzelmek és gondolatok kimondásának, kimutathatóságának a lehetősége. Kimondhatja, hogy utálja a testvérét, és hogy jobb lenne, ha visszamenne oda ahonnan jött! Az ilyet sokszor nagyon rossz hallani, ezért elcsitítjuk a gyereket, amivel ártunk neki, mert érzelmei elfojtására kényszerül, amitől frusztrálttá, magányossá és/vagy beteggé válhat. 

A méltán népszerű „Beszélj úgy...” könyv szerzői A. Faber és E. Mazlish is Ginott előadásai és műhelyfoglalkozásai alapján állították össze saját módszerüket. 

Az Edge2000 Kft által 2015-ben megjelent (hatodik) kiadás előszavát Klein Sándor, utószavát Mérei Ferenc írta, ami tovább növeli az amúgy nem terjedelmes, 150 oldalas kis könyv nagy értékét. 

Ti mit vártok egy gyereknevelési könyvtől?