Összeférhetetlen tájakon

Fehér parázs

Leléptem az ösvényről,
hogy bakancsom
    a havat ropogtassa, és
    a kitaposott sáv helyett
fehér parázson járjak.

A borda ívének
csontos biztonsága helyett
    a köztes hepehupán
    lépdelek tovább,
hol átdobban bőrödön a parázs.

Másik gravitáció

A marsi gravitáció lágyabb,
könnyedebben dobban a szív, kihagyásai kecses
b
a
l
e
t
t
mozdul
a
t
o
k

Megérkezésünk szőnyegének bársonyszilánkjai szanaszét hevernek a
kr
át
er
ho
ss
zú
á
r
n
y
é
k
á
b
a
n

Összeférhetetlen tájakon

A merev arc
nyílásaiból lávaként
előtörő fáradtgőz
a tántorgó rovátka
vitorlaszele.

A láthatárt recéző fák mögötti
sötétvörös elmerülésben,
éji ragadozók álmát rejtő
hajnalkék bizsergésben,
bokorra meredő látás kútmélységében,
a halánték hűs-nyers verítékében
és a feszített

kikövezetlen ínhüvelyen
átvillanó vakuban fürödve

fényt hasítanak a körvonalak.

A nyelvtani blöffel összeférhetetlen tájakon
lábjegyzet nélkül is szétver a vihar.
És a folytatás előképei nélkül
érkeznek vízfelszínhez
a Nap lángnyelvei.

Koman Zsombor Brassóban született 1993-ban. Budapesten él. Költő, fizikus, matematikus. Verseit eddig többek közt a Helikon, a Prae, a Szifonline és a Kalligram közölte. Vonzza a sokszínűség. Lehetőségeket lát.