Nem mi vagyunk az egyetlen érző, gondolkodó faj a Földön

Nem mi vagyunk az egyetlen érző, gondolkodó faj a Földön

2022. 01. 29., szo - 16:05
0 hozzászólás
Milyen hatása van a kutyatartásnak? Hasonlítanak-e a kutyák és gazdáik? Késlelteti-e a kutyatartás a gyermekvállalást? Hol tart most a tudomány a kutyákkal? – Kubinyi Enikővel, a Junior Prima díjas és L'ORÉAL-UNESCO díjas magyar biológussal, etológussal, az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársával Magyary Ágnes készített interjút a DRÓTra.
Enikő kölyökkel
Beszélgetés Kubinyi Enikővel

Magyary Ágnes: Miért a biológiát választottad, és hogyan kötöttél ki az Etológia Tanszéken?

Kubinyi Enikő

Image

(Cegléd, 1976. augusztus 1.) Junior Prima díjas és L'ORÉAL-UNESCO díjas magyar biológus, etológus, az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársa. Kutatási területe a kutya viselkedése, viselkedésgenetikája, kogníciója. A Young Academy of Europe tagja 2017-től. A Fiatal Kutatók Akadémiája alapító tagja. A European Research Council (ERC) Starting Grant nyertese.

Forrás.

Kubinyi Enikő: Nem emlékszem határozott választásra, csak arra, hogy telezsúfoltam a lakótelepi szobámat növényekkel, díszállatokkal és könyvekkel. Az általános iskolai biológiatanárom versenyekre készített fel, így jutottam be az ELTE Radnóti Gyakorlóiskola biológia-kémia szakára. Ott pedig nem volt kérdés, hogy az ELTE biológus szakára megyek tovább. Az Etológia tanszéken azonnal jelentkeztem, amint megtudtam, hogy létezik ilyen és ott dolgozik Csányi Vilmos.

Az egyetemi karriert választó nők sokszor elmondják, hogy nehezebb a szakmai előrelépés úgy, hogy az kötelező egyetemi tanórák után nem a kutatásukkal tudnak foglalkozni, hanem rohanni kell a gyerekkért az óvodába, vagy be kell vásárolni a vacsorához. Te hogy tudod, tudtad összeegyeztetni a családot a kutatómunkával? Milyen tanácsokat tudnál adni a pályakezdők számára, hogyan lehet ezt jól csinálni?

Bár tudnék tanácsot adni…

A kisgyerekeknek folyamatos, szeretetteli, elfogadó figyelemre van szükségük. A kutatómunka szintén folyamatos figyelmet és odafordulást követel. A kettő csak akkor megy, ha a család segít, máskülönben a gyerekek valószínűleg sérülni fognak.

Mi a férjemmel főleg otthon dolgoztunk, a feladatokat megosztottuk és a nagyszülők is szinte minden nap jöttek segíteni. Ahol nincs meg ez a támogatás, ott érthető módon inkább a családot választják a kutatónők és elhagyják a pályát. És amíg lesz elég férfi a munkahelyen, aki beáll a kieső nők helyére, ahelyett, hogy ő is főzne, mosna, takarítana, menedzselné a gyerekek életét, beteget ápolna, leckét írna, gyereket altatna, addig a szakmai előrelépésben látható egyenlőtlenség meg is marad.

Az etológia viszonylag egy új tudományág. Miért jó nekünk az, hogy van etológia?

Megmutatja, honnan jöttünk és hogy nem mi vagyunk az egyetlen érző, gondolkodó faj a Földön. Azt is segít megérteni, hogy mi egy viselkedés szerepe, hogyan alakul ki az egyedfejlődés során, hogyan hat rá a környezet és a gének.

A kutyaviselkedés-kutatás az elmúlt két évtizedben négy fő témára fókuszált: személyiségkutatásokra, a háziasítás hatására, az állatjóléti vonatkozásokra és arra, hogyan lehet a kutya modellállat bonyolult hátterű betegségek és folyamatok, például az öregedés kutatásához,

amivel én is foglalkoztam az utóbbi öt évben.

Az ELTE Etológia Tanszék talán az egyik legsikeresebb és nemzetközileg legjobban elismert tudományos műhelyünk. Mi kellett ehhez a hírnévhez? 

Főleg érdeklődés kellett, ami nem nekünk szól, hanem a kutyáknak. Csányi Vilmostól örököltük, hogy próbálunk érthetően kommunikálni a kutatásainkról. Ez azért is fontos, mert családi kutyákkal dolgozunk, a gazdák önként jönnek el a tesztjeinkre és töltik ki a kérdőíveinket. Ha nem tudnák, hogy mi ennek az értelme, nyilván egyszer csak nem jönnének többet. Szerintem az is fontos, hogy

elsőként kezdtük el ezt a típusú kutatást a világon,

és az elsőknek mindaddig előnyük van, amíg a követőik ügyesebbnek nem bizonyulnak. Most már nagyon sok a hasonló labor, úgyhogy igyekeznünk kell mindig valami újjal előállni.

Akkor elég nagy a „verseny” nemzetközi szinten a kutatócsoportok között. Ez termékenyen hat a munkára vagy pont ellenkezőleg?

Jó, hogy kialakultak más csoportok, mert ez is jelzi a kutyák iránti érdeklődést és egymás ötletei, módszerei inspirálóan hatnak. 2008-ban indítottuk el a Canine Science Forum-ot, amin kétévente 300-400 kutyaviselkedés-kutató mutatja be a legfrissebb eredményeit. Keressük, hogyan lehet más csoportokkal közösen dolgozni. De az is előfordul, hogy egy területet otthagyunk, mert látszik, hogy a versenytársnak sokkal nagyobbak az erőforrásai és nem találjuk meg a módját, hogyan tudnánk együttműködni.

Az ELTE Etológia Tanszékén rengeteg (kutyás) kutatás zajlik, most is elnyertetek egy komoly támogatást. Mesélj erről! Mi is ez pontosan?

A jelenleg futó kutatások közül Andics Attila agykutató ERC Staring Grantja a legjelentősebb. Ez 2021-ben indult és 5 évig tart, a nyelv evolúciója a témája. Az én ERC pályázatom tavaly ért véget és most MTA Lendület csoportként folytatódik. Témát váltottunk,

a kutyák öregedése helyett most azt kutatjuk, hogy a társállattartásnak milyen hatása van az emberek életére, és az állatok jólétére.

Azt próbáljuk megérteni, hogy miért lett annyira népszerű az állatok családtagként kezelése és hogy ennek mik az előnyei és a hátrányai.

A nyelv evolúciója? Ez izgalmasan hangzik.

Az emberi beszédfeldolgozás során fontos agyterületeket vizsgálnak képalkotó eszközökkel kutyáknál és törpemalacoknál.

Azt feltételezik, hogy az evolúció során a beszéd már létező agyi folyamatok átalakításával, újrafelhasználásával alakult ki az emberben.

Emiatt azoknál a fajoknál, amelyek emberekkel élnek együtt és beszélgetéseket hallgatnak, az agy szintén képes az emberi hangok és beszéd feldolgozására, persze csak egyszerűbb esetekben. Például érzékeli, hogy éppen dicséretet hall, elkülönít szavakat a szóhatárok felismerésével, vagy felismeri, hogy a szokásos vagy idegen nyelven beszélnek körülötte.

Közgazdászokkal és szociológusokkal fogtok együtt dolgozni. Ők hogyan tudnak ebbe a munkába bekapcsolódni?

Mi főleg biológusok vagyunk és meg kell tanulnunk tőlük, hogy hogyan kell az emberek társas kapcsolatait és a társadalmi változásokat vizsgálni például a közösségi hálózatokon vagy különböző hivatalok által gyűjtött adatokon.

Van-e pozitív hatása a kutyatartásnak?

Attól függ… Ez a kutatókra jellemző talányos válasz arra utal, hogy

a kutyatartásnak lehet jó, semleges és rossz hatása is. Attól függ, hogy ki, milyen célból, milyen kutyát vett magához és mit csinál vele.

Mondok egy szélsőséges példát: néhány hete jelent meg az a kutatás, ami szerint a felnőtt, kutyatartó autisták majdnem ötöde, saját bevallása szerint, a kutyája miatt nem lett öngyilkos eddig. De nagy populáción, sok százezer embert megvizsgálva nincs olyan összefüggés, hogy a kutyatartók között ritkább lenne az öngyilkosság vagy a depresszió. Nem mindenkinek való kutya és nem mindenkin segít, nem egy általános csodaszer. De tény, hogy sok embernek színesíti az életét és vannak, akik számára az emberi kapcsolataiknál is fontosabb a kutyájuk vagy a velük járó rendszeresség, lakásból kimozdulási kényszer megváltoztatja az életmódjukat.

A kutyatartás valóban késlelteti a gyermekvállalást?

Ez egy izgalmas kérdés. Fogalmunk sincs.

Néhány gazdával kapcsolatban már volt ilyen érzésem. De az ellenkezőjére is, tehát hogy gyerekvállalásra hangolja a párokat, segít tesztelni, hogy tud-e közösen gondozni a pár egy élőlényt.

Adatokat kellene gyűjteni róla minél gyorsabban, mert még senki más nem tette meg.

Van egy olyan közhiedelem, hogy a kutya és gazdája egy idő után elkezdenek hasonlítani egymásra. Ennek van tudományos alapja?

Ha a kutya társ, akkor rá is vonatkozik az, ami az emberek közötti társas kapcsolatokra:

a hasonló a hasonlóval érzi jól magát. Saját vizsgálatainkban úgy találtuk, hogy a kutyák és a gazdák személyiségvonásai hasonlók.

Fajtatiszta kutyák és a gazdáik a külsejük alapján is illenek egymáshoz, mert az emberek általában az életmódjuknak, személyiségüknek megfelelő kutyát választanak. De persze sok a kivétel is, hiszen a keverékeknél kevésbé jósolható meg kölyökkorukban, hogy milyenek lesznek felnőttként és rengeteg kutya véletlenül kerül a gazdájához, befogadják az utcáról, ismerőstől, esetleg öröklik.

Image

Nem csak a kutya él egy háztartásban az emberrel, de a macska is. Velük mi a helyzet? Nálunk tényleg elakadt félúton a háziasítás, és valahol vadállatok és a háziállatok között helyezkednek el? Én semmit sem tudtam a macskámnak megtanítani, de a saját érdekeit remekül képviseli.

A macskák őse magányos ragadozó, ellentétben a kutyákéval. Nem társnak szegődött mellénk, hanem rágcsálók irtására. Ennek ellenére egész sok van köztük, amelyik szereti a simogatást és az emberi társaságot. Ha komolyan foglalkoznának a tenyésztők azzal, hogy társas lénnyé alakítsák a macskát a legbarátságosabbak kiválogatásával és továbbtenyésztésével, akkor biztosan sikerülne. De a macskák nagy része kontrollálatlanul szaporodik, úgyhogy maradnak olyanok, amilyenek addig is voltak.

Az MTA igyekszik a tudományos műhelyek munkája és a nagyközönség között valamiféle kapcsolatot létrehozni. Talán az etológia ilyen szempontból könnyebb helyzetben van, mivel a kutyákat sokat szeretik. De hogyan lehet a „civilekkel” megértetni, megismertetni a legújabb tudományos fejleményeket?

Valóban, nem kell sok energiát fektetnünk abba, hogy felkeltsük a figyelmet, mert az emberek eleve érdeklődnek a kutyák viselkedése iránt és egyértelmű számukra, hogy az életükben fontos szerepet játszik ez a faj. A vizsgálati módszereink sem szorulnak különösebb magyarázatra, mert a viselkedés szabad szemmel látható, mindenkinek van tapasztalata arról, hogy mit lehet levonni mások megfigyeléséből. Csak azt kell elmagyaráznunk, kerülve a szakszavak használatát, hogy hol vannak a hiányosságok a jelenlegi tudásunkban, miért fontos ezeket a réseket betömni, és hogy miben különböznek a saját sztorik a sokaság megfigyeléséből levonható következtetésektől.

A szabadidődben családoddal együtt PET-palackokat jártok gyűjteni a Tiszára. Mi is ez pontosan?

2013 óta minden nyarunk a PET Kupa jegyében telik. A férjem, Molnár Attila Dávid találta ki ezt a játékot, és a természetfilmes barátai segítettek megvalósítani. A Tiszából kiszedett palackokból tutajokat, kalózhajókat építünk és a legénységek egymással versenyeznek, ki tud több hulladékot kiszedni az ártérből. Eddig 180 tonnát gyűjtöttünk össze közel 150 hulladékhajóval és kenukkal. A PET Kupa hangulata könnyen függőséget alakít ki, rengeteg a visszajáró kalóz. Mivel természetfilmesek alapították, folyamatosan készülnek a videók és fotók, a nagy figyelem pedig sokat mozdított azon, hogy Ukrajnában és Romániában nagyobb gondot fordítsanak a szemét kezelésére.

Image

 A közbeszédet és mostanság a politikát is átszővi a „zöld” téma. Már a kortárs lírában is megjelennek ezek a globális problémák. Sokszor az az érzésem, hogy a prímet a bölcsészek viszik ezekben a vitákban, akiknek egész egyszerűen nincs elegendő tudásuk ahhoz, hogy helyesen ítéljenek meg tudományos kérdéseket, miközben már vannak ilyen fogalmaink is, mint ökoszorongás. Kell szorongnunk az ökotól? Mi a véleményed erről a jelenségről?

Állandóan szorongani káros az egészségre, ezért nem javaslom. Ettől még a szorongást kiváltó ok valós, a klímaváltozás tény.

Nagyon jó úgy tenni ellene, ahogy a PET Kupa: közösséget építve és vidáman. Aki tíz napig palackot gyűjt az ártéri erdőben, mintha kincset keresne, miközben a testét szúnyogcsípések és kisebb-nagyobb horzsolások borítják, az többet biztosan nem vesz palackos vizet a boltban. És mást is csak akkor, ha muszáj, mert tudja, hogy nem a tárgy az érték, amit majd eldob, vagy csak kerülget a lakásában, hanem a közösség, a barátság, az élmények, a történet.

Ha író lennél, most az kérdezném, hogy min dolgozol éppen, de így most az iránt érdeklődöm, hogy mi a legmerészebb tudományos álmod és hogy állsz a megvalósításával?

Mi is írunk, mint az írók, csak nem szépirodalmat, hanem angol nyelvű tudományos cikkeket. Egyszerre öt-hat cikken dolgozunk legalább. Ennél sokkal többhöz gyűlt össze adatom az utóbbi években, csak elsodortak tőlük az újabb feladatok. Leghamarabb a társállattartás evolúciójával kapcsolatos cikkemet szeretném beküldeni egy folyóirathoz, utána pedig a kutyák intelligenciájával kapcsolatos munkánkat.