„Kérőddzön a sok fasz a szingliadón!”

Kiss Judit Ágnes

Gyerekférfiak balladája

Ha nő vagy, férfiként szerethetsz

macsót, lovagot, szépfiút,

végül úgyis a gyermeked lesz,

öledbe vágyik, s nincs kiút

ebből a kényszer-anyaságból,

szívedből szívja a tejet,

és mint vak kismacska, nyivákol – 

a férfi mind csak kisgyerek.

 

Mint óvodás a homokvárat,

épít izmot vagy karriert,

de kérj egy apróságot, fáradt,

unott lesz rögtön és ijedt.

Nem lesz társad és nem lesz hősöd,

magad vagy csatába menet

utóvéded és előőrsöd,

a férfi mind csak kisgyerek.

 

Most rád hasal, harapja nyelved,

magáról úrként álmodik,

ha nedve kiömlött, elernyed,

s már alszik, nyála is folyik.

Mert nő vagyok, oltalmat vágynék,

de megtanultam, nem lehet,

hiába szerelem, jó szándék,

a férfi mind csak kisgyerek.

 

Herceg, ha sértő, amit mondtam,

hajtsd az ölembe a fejed,

csak altató volt, mit daloltam,

hogy minden férfi kisgyerek.

 

Szingli

Még néznek utánad a téren a srácok,

még hamvas a bőr, feszes, izmos a far,

de lásd, nyakadon gyülekeznek a ráncok,

(legjobban egy új anyajegy, mi zavar.)

 

Még melled alatt nem akad meg a cerka,

és lábdagadást a cipőd nem okoz,

de íme alattomosan derekadra

felkúszik a háj, s belepotrohosodsz.

 

Mész nap nap után szarakodni a céghez,

helytállsz magadért, noha durva a harc,

s megrándul a szád, ha a tántika kérdez:

szép, hogy hivatás, de babát nem akarsz?

 

Ha elhagyod egyszer a harmadik ikszet,

nem kellesz a munkaerőpiacon.

Ezt dobta a gép. Igazítod a sminked.

Kérőddzön a sok fasz a szingliadón!

 

Vita villanella

Neccharisnya feszül a vádliján,

fönt mély dekoltázs, lent nyitott cipellő:

a nő tetőtől talpig csak hiány.

 

Szobája rumli, zsebe kupleráj:

fél zokni, aprópénz, taknyos zsebkendő – 

a férfi csupa fölöslegből áll.

 

„Hol van az anyu? Hol a tántikám?

Hol a barátnőm? És te? Éjjel kettő!”

A nő tetőtől talpig csak hiány.

 

A sok haver, kivel együtt pisál,

böfög, szellent, mihelyt megivott egy sört,

a férfi csupa fölöslegből áll.

 

A test, amit az ember megkíván,

tele van lyukkal, gyönge és esendő.

A nő tetőtől talpig csak hiány. 

 

Két mellbimbó, mi semmit sem kínál,

egy önkényesen viselkedő vessző:

a férfi csupa fölöslegből áll.

 

Kirakós játéknak kicsit silány,

de jól elszórakozott a Teremtő:

a nő tetőtől talpig csak hiány,

a férfi csupa fölöslegből áll.

 

Ballada a kettős erkölcsről

Ha kisfiúnak buzog túl a nedve,

mely test-dúló szeretkezésre  vár,

“ a kis kakas” - mondják rá kedveskedve - 

“ no lám, miből lesz a cserebogár”.

Ám, bakfislány, ha ágyba hajszol véred - 

(megbocsáss, most csúf lesz a szavam) - 

“ a kis lotyó” -zuhan rád az ítélet - 

“mi lesz, ha máris baszhatnékja van?”

 

Dicső macsó nevet nyer el a férfi,

ha kétértelmű minden mondata,

s a rossz nyelvektől akkor sincs mit félni,

ha minden éjjel más nőt visz haza.

De hogyha nő mer szabadosan élni,

s nem csak célozgat arra, mit akar:

“ akármit el tud csípőn alul érni,

vagy egyszerűen baszhatnékja van.”

 

Ha öregembert űz a gerjedelme:

“ Istennek hála, jól tartja magát! “

Ha vénasszonyt: “na nézd, a csúf cemende,

ha nem vigyázol, becsusszan alád! “

S ha egy vers feszül az erotikától:

“ Beh költői, és milyen férfias!

Hogy nő írta?... hát… hümm… igazán bátor

kimondani, hogy baszhatnékja van.”

 

Felség, megadom magam kényre-kegyre,

vétesd fejem, ha nincsen igazam:

a férfi vágyik testi szerelemre, 

a nőnek meg csak baszhatnékja van.